A közérdekű tájékoztatáshoz való szabad hozzáférésről szóló törvény (SZK 120/04,54/2007,104/2009 és 36/2010 sz. Hivatalos közlönye) amely 2004.11.13-án lépett életbe, meghatározza azon közérdekű tájékoztatáshoz való hozzáférhetőséget,amellyel a hatalom szervei rendelkeznek,mindezt abból a célból,hogy a nyilvánosságot értesítsék a szabad, demokratikus rendszer és a nyílt társadalom megvalósítása érdekében.Az említett törvény alapgondolata,hogy minden érdekeltnek joga van megtudni azt a tudnivalót,amely a hatalom birtokában van,kivéve,ha erről a Törvény másképpen rendelkezik.

Az említett törvény szerint közérdekű tájékoztatásnak számít minden olyan adat,amely a közhatalom munkájából származik és azzal kapcsolatos,amelyet meghatározott dokumentum tartalmaz és azon témákra vonatkozik,amelyekről a közvéleménynek igazolt érdekeltsége van. A közhatalmat az állami szerv, a területi autonómia szerve és a helyi önkormányzat,olyan szervezet, amely közmegbízatással rendelkezik, valamint olyan jogi személy képezi,amelyet állami szerv alapít és egészében vagy túlnyomórészt pénzel.

Mindenki egyformán jogosult a tájékoztatási adatok hozzáférhetőségéhez.
A törvény feltételezi,hogy a keresett adat az a tudnivaló,amelyre a nyilvánosságnakigazolt érdekeltsége van annak megismerésére,azaz feltételezi ezen tájékoztatási adatok hozzájutásának megalapozottságát.

A közérdekű tájékoztatási adatok hozzáférhetőségének négy törvényes alapja van ( A Tőrvény 5. sz.) :

  • a személy azon joga,hogy tudassák vele a hatalmi szerv rendelkezik-e megfelelő adattal,azaz hogy ez az adat hozzáférhető-e
  • az érdekeltnek azon joga,hogy díjmentesen hozzájusson a közérdekű adatokhoz oly módon,hogy betekintést végezzen abba az iratba,amely ezt az információt tartalmazza
  • az érdekeltnek azon joga,hogy hozzájusson annak az iratnak a másolatához, amely tartalmazza a keresett információt,azzal a feltétellel,hogy előírt megtérítést fizet az említett dokumentum másolatának elkészítéséhez szükséges költségek magasságában
  • az érdekeltnek azon joga,hogy az említett dokumentum másolatát címére postai úton,faxon,elektromos úton vagy más módon megkapja,azzal, hogy azok küldésének költségeit a szükséges magasságban megtéríti.

Adatok,melyekkel a Bíróság rendelkezik:
1.azok az adatok,amelyek a Becsei szabálysértési bíróság bírósági tárgyaira illetve eljárásaira vonatkoznak
2.azon információk,amelyek a megoldott és archivált bírósági tárgyakra vonatkoznak
3.a bíróság munkájára vonatkozó időszakos jelentések,úgy mint azok a jelentések,amelyek a Becsei szabálysértési bíróság osztályainak munkájára vonatkoznak
4.azok az adatok,amelyek azon általános és egyedi jogi aktusokból származnak,amelyek a rendszerezésre,belső munkaszervezésre és a munkaviszonyokra vonatkoznak és más alap aktusok,amelyek a bíróság viszonyait rendezik ( pl.A belső szervezésről és a munkahelyek rendszerezéséről szóló határozat,stb).
5.a bírókról és a bírósági alkalmazottakról szóló nyilvántartások
6.a Bíróság pénzügyi,könyvelőségi és számvevőségi iratai

Azok az információkat,amelyek a Becsei szabálysértési bíróság munkájával kapcsolatosak,a Bíróság termeiben őrzik: a bírósági iktatóban, a bíróság irattárában, a bíróság számvevőségében,a bírósági igazgatásban és az elektromos adatbázisban.

Az adatok lekérése

A bíróság megbízott elnökének döntése alapján a közérdekű információk hozzáférhetőségére vonatkozó kérelmeket Janković Željka, a bíróság titkára bírálja el.

A Becsei szabálysértési bíróság munkájával kapcsolatos közérdekű információk hozzáférhetőségének kérelmét:
1.írásbeli formában kérhetik,amelyet postán keresztül küldenek el a bíróság címére: Óbecse,Kis Danilo u.8.sz.,vagy a bírósági épület földszintjén lévő iktatóba való átadással
2.elektromos posta útján a következő e-mail címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,
3.szóbelileg, jegyzőkönyvre az igazságügyi igazgatás második emeletén lévő iroda helységeiben,Janković Željka titkárnál.

A kérelemnek tartalmaznia kell a Bíróság elnevezését,a kérelmező vezeték és utónevét, és a kért információ minél részletesebb leírását,de más olyan adatot is tartalmazhat,amely megkönnyíti a kért adat megtalálását. A kérelmezőnek nem kell feltüntetnie kérelmezésének okát.